Mint megtudtam,ők 5-en egy házban laknak Londonban,és szinte mindig együtt vannak.Rengetegszer jönnek el Eleanorhoz,rengetegszer mennek Sophiához(Liam barátnője),rengetegszer vannak Perrienél(Zayn leendő felesége),és általában együtt.Persze vannak olyan napok,amikor a srácok egyedül mennek barátnőikhez,mert akkor kettesben szeretnének lenni,ilyenkor Harry és Niall,a két szingli egyedül vannak.
-Harry sosem tudott átlépni rajtad.Mindig is szeretett téged.Nem fogom elmondani neked,hogy miért szakítottatok,majd azt ő elmeséli neked.A lényeg,hogy valamit nagyon félreértettél,és nem engedted,hogy megmagyarázza neked.Niall meg...-mondta -Niallnek mindig tetszett egy lány,igazándiból sose mondta el nekem,ki az,szerintem a bandából is csak Liam tudja.
Mondjak pár dolgot róluk?Érdekel?-kérdezte tőlem.
-Igen,jó lenne tudni,kik is voltak egykor a legjobb barátaim.-mondtam szomorúan,de azonnal elhessegettem a rossz gondolatokat,mert boldog vagyok.Boldognak kell lennem!
-Oké.Kiről szeretnél először hallani?-kérdezte.
-Hát..Igazándiból először Harry érdekelne.-vallottam be neki,mire elmosolyodott.
-Rendben.Kezdjük. Az emberek azt hiszik róla,hogy ő egy nőcsábász.Igen,elég sokáig váltogatta naponta a csajait,de mikor rájött,hogy szeret téged,abbahagyta a folyamatos csajozását.Senki nem értette,hogy mi ütött belé,kivéve a fiúkat,és minket..-mondta.-Harry nagyon sokat szenvedett miattad,te voltál az első lány,akibe komolyan szerelmes volt,és téged nem egy éjszakára tervezett. Te voltál az első,aki miatt sírt,és azóta nem tud elfelejteni téged.De nem is akart.Reménykedett benne,hogy egyszer meghallgatod őt,és újra minden a régi lesz köztetek.De egészen eddig a pillanatig nem lett.Harry odament hozzád Doncasterben,és adományozott párszáz dollárt a banda nevében,de nem mert veled beszélgetni,mert félt,hogy mi van,ha rá se emlékszel.Félt,hogy méginkább összetörik.-mondta.
-Eleanor.Mi az,hogy rá SE emlékszem?-kérdeztem meglepetten.
-Louis is odament hozzád,ő is adományozott neked,nem is keveset.-mondta.
-Úristen,nem kellett volna.Ha tudom,hogy ők azok,el se fogadom.De Louis honnan tudta,hogy nem tudom,ki ő?
-Ő volt az,aki leült melléd beszélgetni,de te elzavartad.-mondta El.Sóhajtottam egyet.Tudat alatt bántottam meg a legjobb barátaim egyikét. Nem akartam,hogy fogok így a szemébe nézni? Hogy foguk a szemükbe nézni? És akkor beugrott a kép a cipőjéről. Ismerős volt a minta a hátulján,de nem akartam rákérdezni Eleanornál,majd Louis elmondja saját maga.
-Harry és Louis legjobb barátok.Nagyon sokan terjesztenek róluk olyan pletykákat,amik már nagyon fájnak nekik.Van egy elnevezés is a Directionerek körében,Larry. Vannak a Larry és az Eleounor shipperek,ami azt jelenti,hogy a Directionerek nagyjából két részre osztódtak,vannak,akik abban hisznek,hogy Harry és Louis vannak együtt,de többségben vannak azok,akik úgy gondolják,hogy Louis és én.Természetesen a második lehetőség az igaz.
Mesélek egy kicsit neked Niallről.Niall a banda haspókja. Folyamatosan eszik. Ha szomorú:eszik.Ha jó kedve van:eszik. Ha álmos:eszik. Ha szomjas:eszik. Mindig eszik.. Olyanra még nem volt példa,hogy Niall ne evett volna...-mondta mosolyogva.
-Liam elnevezése a Directionerek körében,sőt,a bandában is Daddy Direction. Ő olyan a fiúknak,és néha nekünk is,mintha az apánk lenne.Mindig gondoskodik rólunk,bármi van.Ha mondjuk a fiúk elmennek bulizni,ő marad egyedül teljesen józan,mert valami gond van a veséjével,és nem ihat.Ha kell,ő cibálja haza a másik 4 részeg srácot.-mondja Eleanor már-már kacagva.
-Zayn a One Direction rosszfiúja. Cigizik,mostanában sokszor keveredik balhéba.Igen,az emberek csak ennyit vesznek le,de ez egyáltalán nem azért van,mert kötekedős kedve van. Gyűlöli,ha a barátait,családját vagy a rajongóit bántják.Ezzel lehet nagyon felhergelni őt. De ő is egy hihetetlenül szerethető fiú,pont,mint a másik négy.
Louis. Louis a banda mókamestere.-mondta El.-Mindig valahogy megtréfálja a többieket,borús időkben is megnevetteti a többieket.
El is felejtettem említeni.Liam fél a kanalaktól.-Erre a kijelentésére elég furcsa arcot vághattam,mert mikor El rámnézett,kitört belőle a röhögés.
-A kanalaktól?-kérdeztem meglepődve.
-Igen,kanálfóbiás.-erre elszakadt a cérna,önfeledten röhögtem az ágyon,Eleanorral együtt. Nem tudom,mikor röhöghettem ilyen jót utoljára, de most nagyon felszabadultnak éreztem magam.Mióta megtörtént.... szóval azóta nem nevettem,főleg nem ilyen jót.
Ezt a három napot Eleanorral városnézéssel,vásárlással és készülődéssel töltöttük. Vettem magamnak 8 komplett szettet,ezt,ezt,ezt,ezt,ezt,ezt,ezt és ezt.
Eleanor is vett magának egy csomót,de kaptam tőle egy fullcapet és egy magassarkú cipőt,ami nagyon tetszett nekem.
Viszont elérkezett a nagy nap,amikor is a fiúk hazajönnek.
Eddig titkolta azt,hogy itt vagyok nála,jelen pillanatban semmit nem tudnak rólam a fiúk,tán még mindig azt hiszik,hogy ott vagyok Doncasterben..
El megkért,hogy amíg ő,Sophia és Perrie kimennek a reptérre a fiúk elé,addig én maradjak itthon,és fönt várjak türelmesen a szobámban.
A napok teltével egyre jobban látszott rajtam,hogy mennyie ideges és izgatott vagyok,hogy mit fognak hozzám szólni a fiúk,vagyis ahhoz,hogy itt vagyok,hogy vajon ugyan úgy néznek e majd rám,mint mielőtt nem foglalkoztam velük,vagy távolságtartóak lesznek?
Vajon Harry tényleg még mindig szeret? Kíváncsi vagyok,hogy mi lehetett az a dolog,ami miatt szakítottam vele,mindenképpen megbocsátok neki,de nem tudom,hogy tudom e őt szeretni..Hiszen nem is ismerem.. Vagyis valami ilyesmi.
Mielőtt Eleanor elment,szólt,hogy kb. 1 óra múlva érkeznek. Gondoltam,egy óra alatt összekapom magam.
Letusoltam 10perc alatt,kifésültem a hajam,majd kerestem valami ruhát,ami hétköznapi,itthoni,nem túl különleges,de mégis csinos.
Pont kész lettem,amikor hallottam,hogy két kocsi parkol le a ház előtt,kinéztem az ablakon,és láttam,ahogy kiszállnak onnan.A 3 lány és az 5 fiú.
Nem bírtam,lementem a nappaliba,és amikor a fiúk bejöttek az ajtón,először lesokkolva néztek rám,aztán végigfutott rajtuk a felismerés,hogy itt vagyok,és mind az öten odaszaladtak,és egy hatalmas ölelésben részesítettek. Legalább 10 percig álltam ott az 5 fiú között,egy szó nélkül,szoros ölelésükbe zárkózva. Rájöttem,mennyire fontos lehettem nekik,mert ennyire megörültek nekem. És elkezdtek folyni a könnyeim.
Boldog voltam,hogy vannak barátaim. Boldog voltam,hogy ennyire szeretnek.
És gyűlöltem magam,mert szeretetük ellenére is elhanyagoltam őket.
Miután vége lett a nagy ölelésnek,mindegyik fiútól kaptam még egyet,ami megint csak 2-3 percig tartott.
Először Louis jött oda.Megölelt,nagyon szorosan.Utána jött Liam,Niall, Zayn és végül,de nem utolsó sorban Harry.
Igen,ez az ölelés más volt,mint a többieknél. Több ideig tartott,erősebben szorított magához,mint a többi fiú. Körülöttünk a levegő megfagyott.A többiek nem beszéltek.Csak csöndben voltak.Álltak,és szerintem minket néztek.Nem tudom,nem rájuk figyeltem,hanem arra,hogy kiengeszteljem azt a fiút,akit valamikor tiszta szívemből szerettem,most meg már nem emlékszem rá. Megbántam,hogy szakítottam vele,hiába tudom,hogy valamit tett,amit félreértettem,éreztem,hogy még mindig mennyire szeret.
Tudtam,hogy mellettem lesz.Tudtam,hogy bármit megtenne a boldogságomért.
Amikor elhúzódott tőlem nem nézett a szemeimbe,csak elfordult.
-Harry.Kérlek nézz rám.-mondtam neki,a hangom elcsuklott.A többiek a szemüket váltogatták kettőnk között. És amikor Harry visszafordult,észrevettem,miért nem akart rám nézni.Sírt.
