1. rész

Nem bírok magammal,meg kellett írnom az első részt :D Örülnék pár véleménynek..:)< 3
xx Vixi
-Hölgyem,itt vannak a papírjai.Kérem fáradjon be a rendőrségre,legkésőbb holnap,ők biztosítanak szállást.Őszinte részvétem,és jobbulást kívánok.Ha bármi baj van,vagy csak valakivel beszélgetni szeretne,én itt leszek önnek.Örültem a találkozásnak,bár más körülmények között történt volna..-mondta,majd a kezembe nyújtott egy névjegykártyát.
-Köszönök mindent doktorúr,viszont látásra!-mosolyogtam rá a helyzethez képest őszintén.Rengeteg dolgot köszönhetek neki,mellettem állt végig,mindent elmondott,amit tudtak rólam és az állapotomról.
Elköszöntem a portástól,és kiléptem Doncaster friss levegőjére.Jól esett,sokáig nem jöhettem ki a kórházi szobámból,hiába szellőztettünk,akkoris büdös kórházszag volt.
Mégegyszer utoljára visszapillantottam a kórházra,hisz azért csak itt voltam majdnem egy hónapig.. Nem mondom,hogy hiányozni fog.Csak a nővérek,és az orvosaim.Legtöbbjük megadta nekem a telefonszámát,és kaptam tőlük egy telefont,hihetetlenül hálás vagyok érte.
Sétáltam utcáról utcára;nem tudtam,hova menjek.Nem emlékeztem,hol laktunk.Aztán feltűnt egy ház,a harmadik emeleti ablak körül fekete korom volt.
Hát,úgy tűnik,itt laktam én.A szívem összeszorult,ahogy ránéztem a házra,ahol egészen 16 éves koromig laktam.Majd továbbsétáltam.
Magam mögött hagyom ezt a helyet.Csak rossz dolgok fűznek hozzá.Az emlékeim-a szépek és a rosszak egyaránt-eltűntek.Semmi emlék.Itt halt meg a húgom és anyám.Itt próbáltak megölni minket.
Na várjunk csak!Most jut eszembe.Ki akarhatott minket megölni?Kinek árthattunk?Az apámról mért nem mondtak semmit az orvosok?Mi történt? Ki kell derítenem,de még fiatal és gyenge vagyok ehhez.Majd pár év múlva.
Találtam egy számomra megfelelő helyet,és leültem.Egy ház aljában voltam,és ott ücsörögtem a betonon.A cipőmet kiraktam magam elé,hátha megszánnak az emberek pár fonttal. Még ott ülhettem pár órán keresztül,de álomba szenderültem.

*-Anya.Anya ugye Ben ott van melletted?-ordítottam,mire csak a húgom hangos sikítását hallottam.Ezt már nem bírtam.Ég a lakás,csak a húgom sikítozását és bömbölését hallom,és az anyám kétségbeesett kiabálását.* Könnyes szemekkel ébredtem.Csak álmodtam.Láttam magam előtt,ahogy a füst szűrődik be az ajtómon,majd egyszer csak betörte az ajtóm,és beszabadult.Felkaptam egy fényképet és ugrottam. Úristen.Nem álmodtam.Emlékszem.A húgom sikítozását még mindig hallom.Hallom magam előtt.Nem tudtam segíteni nekik.Meghaltak. És ismét álomba sírtam magam..